PéJé #03 | Az asztalánál irodalomról nem volt tanácsos beszélni – Krúdy Gyulára emlékezünk

„Az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent másképpen lát, mint a többiek” – mondta róla Kosztolányi Dezső. Alföldi remete, Ábrándi, Fráter Julius, Mélacsai, Mézeskalácsi, Nők öreg híve, Óbudai remete, Pletykási, Régi ablakok alatt sétáló, Rezeda Marcell, Szindbád, Templárius, Török Gedeon – néhány álnév azok közül, amelyeken publikált Krúdy Gyula. A modern magyar prózaírás kiváló mestere életéről, munkásságáról Szabó Zoltán Attila irodalmárral, újságíróval, a Talány Akusztik együttes vezetőjével beszélgettünk még tavaly, Krúdy halálának kilencvenedik évfordulója kapcsán. A podcast témái: Krúdy Gyula hagyatékának ápolása, az író apjának rangon aluli nősülése, a család kötődése Felvidékhez: Szécsénykovácsihoz, Zólyomhoz, Kosztolányi Dezső és Márai Sándor Krúdy iránti rajongása, Márai Shakespeare-hez és Goethe-hez hasonlította őt, 1897-ben havonta öt-nyolc novellát írt meg, élete szereplőinek a műveiben való felbukkanása, Krúdy, az iskolai (ajánlott) tananyag, Krúdy, az életművész, a Szindbád-jelenség regényben és filmben, a Nyugat folyóiratban 1923-ban publikált 75 esztendős Kálnay László, vagyis a tabáni kocsmák pajkosa című írása, újságírói, hírlapírói tevékenysége, Zórád Ernő, a Krúdy-művek egyik illusztrátora, a Talány Akusztik együttes tisztelgése az író előtt, Krúdy kapcsolata a Balatonnal, tudósításai a Matuska Szilveszter-perről, életműve hatása a kortárs írókra, a velünk élő és a mindennapjainkból hiányzó Krúdy, olvasmányok ajánlása az írót felfedezni vagy jobban megismerni vágyóknak. Szabó Zoltán Attilát Puha József kérdezte a Nappaliban 2023. augusztus 21-én.