2016. szeptember 25. - S�meg, d�lel�tt 10 �ra

Volt egyszer egy gazdag ember. B�borba, patyolatba �lt�zk�d�tt, �s mindennap f�nyes lakom�t rendezett. Volt egy L�z�r nev� koldus is, aki ott fek�dt a kapuja el�tt, tele fek�llyel. Szeretett volna j�llakni abb�l, ami a gazdag asztal�r�l lehullott, de csak a kuty�k j�ttek �s nyalogatt�k a sebeit. T�rt�nt pedig, hogy meghalt a koldus, �s az angyalok �brah�m kebel�re vitt�k. Meghalt a gazdag is, �s eltemett�k. Amikor a pokolban a k�nok k�zt f�ltekintett, megl�tta messzir�l �brah�mot, �s a kebl�n L�z�rt. Ekkor felki�ltott neki: �Aty�m, �brah�m! K�ny�r�lj rajtam! K�ldd el L�z�rt, hogy ujja hegy�t v�zbe m�rtva h�s�tse a nyelvemet, mert k�nl�dom ebben a l�ngban!� �brah�m ezt felelte neki: �Fiam! Eml�kezz csak vissza, hogy �letedben elnyerted javaidat, L�z�r pedig ugyan�gy a rosszat; � most itt vigasztal�dik, te pedig gy�tr�dsz. R�ad�sul k�zt�nk �s k�ztetek nagy szakad�k is van, hogy akik innen �t akarn�nak menni hozz�tok, ne tudjanak, se onnan hozz�nk ne j�hessen senki.� Erre az �gy sz�lt: �Akkor h�t arra k�rlek, aty�m, k�ldd el �t ap�m h�z�ba, mert �t testv�rem van. Tegyen el�tt�k tan�s�got, nehogy �k is ide jussanak, a gy�trelmek hely�re.� �brah�m ezt v�laszolta: �Van M�zes�k �s pr�f�t�ik, hallgassanak azokra!� Az erre �gy k�ny�rg�tt: �Nem �gy, aty�m, �brah�m! De ha a halottak k�z�l megy valaki hozz�juk, b�nb�natot tartanak.� Erre � azt felelte: �Ha M�zesre �s a pr�f�t�kra nem hallgatnak, m�g ha a halottak k�z�l t�mad is fel valaki, annak sem fognak hinni!�